2009. január 25., vasárnap

szociálisattitűd

egy kereszteződésen haladtunk át, és később egy kerítés mellett bandukoltunk végig...velem volt még valaki és két kutya. az egyik egy szép világos szőrű magyar vizsla szerűség volt, a testvérem, Gabesz. kutya létére minden emberi kommunikációt megértett, arra, hogy hogyan válaszolt már nem emlékszem. azt kérdeztem tőle, hogy mi okból döntött amellett, hogy kutyává változzon. az álmomban erre elfogadható magyarázatot adott, mostanra erre már nem nagyon emlékszem. valószínűleg az emberi gyarlóság elől menekült és lett kutyává. mellesleg ez elfogadott magatartás volt, hogy az ember egyszer az életében, ha úgy tartotta kedve testet és fajtát cseréljen; vissza nem fordítható folyamat volt ez. a sötétbarna, aki velünk volt, ő kutyának született.